1963-ban, a múlt század leghidegebb telén a Duna is teljes szélességében befagyott. Mivel ez azóta egyszer sem történt meg, ma már elképzelhetetlennek tűnik.
Milyen hideg kell ahhoz, hogy a Duna befagyjon?
Több héten át tartó mínusz 15 °C alatti hőmérsékletnél van csak esély arra, hogy a folyó sodrása ellenére is megálljon a víz mozgása. Az 1963-as tél kivételes volt: a hőmérséklet egyes napokon mínusz 25 fok alá süllyedt, és a dermesztő hideg hetekig kitartott. A Duna jegének vastagsága helyenként elérte a 20–25 centimétert, amin már gyalogosan biztonságosan közlekedhettek az emberek.
Hányszor fagyott be a Duna?
A középkorban, amikor még nem léteztek hidak vagy kompok, a folyó befagyott vize lehetőséget teremtett az embereknek arra, hogy rövidebb úton közlekedjenek, de akár arra is, hogy szórakozzanak. Vásárokat rendeztek a jégen, ahol kereskedők és kézművesek kínálták portékáikat, miközben a környező falvak lakói összegyűltek a különleges eseményre.
Az egyik legkorábbi ismert történelmi esemény a Duna jegén 172-ben történt, amikor a rómaiak teljes seregükkel, lovastul, kocsistul keltek át a folyón, hogy megküzdjenek a barbárokkal. 1242-ben már mi, magyarok vesztettünk rajta ezen, amikor a tatár hadak ismételték ezt meg, és ennek következtében folytatni tudták hódításukat az ország nyugati felében. 1458 januárjában pedig a folyó jegén gyűlt össze a nemesség, hogy királlyá válasszák Hunyadi Mátyást.
A 19. században a jégzajlás rendszeresen megnehezítette a közlekedést; az 1838-as nagy pesti árvizet is ez okozta, miután az eltorlaszolt csepeli szigetcsúcsnál a jég felhalmozódott, és közben elindult az olvadás.
A korabeli télies időjárási viszonyok között nem volt ritka, hogy a folyót gyalogosan, szánnal, sőt néha lóvontatta szekerekkel szelték át az emberek. 1945 telén Budapest ostromakor a szovjetek is a jégen átkelve jutottak át a Margit-szigetre.
Forrás: divany.hu
Indexkép: Shutterstock
