Ezt Vajda Péter, a Phylazonit Kft. tulajdonos-ügyvezetője mondta "Van megoldás az eredményes növénytermesztéshez" című előadásában a MATE Keszthelyi Georgikon Campusán, a NAK Zala Vármegyei Szervezete szervezésében megrendezett Agrárium MA! című rendezvényen.

A fenntartható gazdálkodás kulcsa: ismerjük meg a talajunkat!

„Nem receptúrák, hanem nézőpontváltás kell a fenntarthatósághoz" – vallja Vajda Péter, aki előadásában nem csupán technológiai megoldásokat, hanem szemléleti alapokat is adott a gazdálkodóknak.

A szakember a jövőbe tekintett és hangsúlyozta: az éghajlatváltozás, a gazdasági bizonytalanságok, infláció és kamatok közepette a mezőgazdaság csak akkor maradhat talpon, ha a termelők elkezdenek a talajjal, mint élő rendszerrel foglalkozni.

A talaj az alap – szó szerint

A fenntarthatóság szerinte nem a bürokratikus megfelelési kényszerekben rejlik, hanem abban, hogy a termelő jól ismeri saját földjét. Nem a szenzációs „új módszerek" jelentik a megoldást, hanem az okszerűség, az adatalapú gondolkodás és a helyspecifikus döntések.

„A talajban rejlik minden – ha ezt megértjük és tudatosan építjük a talajéletet, akkor fogunk nyerni." Az előadó Szabolcs megyei példát is hozott: egy termelő növényei nem fejlődtek megfelelően és a vizsgálatok során kiderült, hogy a patogén gombák száma viszont robbanásszerűen nőtt, miközben a hasznos mikrobák eltűntek a talajból.

E tapasztalat inspirálta őket egy mikrobiológiai alapú talajjavító termék fejlesztésére, amely célzottan a gyökérzónában lévő káros gombák visszaszorítását szolgálja.

Nem a maximumra kell törekedni

Vajda Péter egyértelművé tette: a jövő nyertesei nem azok lesznek, akik a legnagyobb terméshozamot produkálják, hanem akik a leghatékonyabban gazdálkodnak. „A termelés maximalizálása helyett a költségek optimalizálása a cél."

Vajda Péter

Vajda Péter: „Ne a fióknak csináljunk talajvizsgálatot, hanem a jövőnk alapját képezzük vele" – fotó: Horváth Attila

Ez nem a „mindenből spóroljunk" filozófiája, hanem az anyagok tudatos, egymást erősítő alkalmazása és a növények vitalitásának növelése. Az öntözés például csak akkor hasznos, ha nem okoz talajdegradációt – ahogy sok más technológia is csak akkor működik jól, ha a talajállapothoz illesztjük.

A szakember hangsúlyozta: a talajvizsgálati kötelezettség nem adminisztrációs teher, hanem hatalmas lehetőség. „Ne a fióknak csináljunk talajvizsgálatot, hanem a jövőnk alapját képezzük vele." Ehhez szakmai támogatást is nyújtanak – nem egy szezonra, hanem több évre előre gondolkodva, programszerűen állítanak össze talajjavítási stratégiát.

A mikrobiológia mint kulcs

A talaj nem csupán fizikai közeg, hanem komplex ökoszisztéma – fizikai, kémiai és biológiai tényezők összjátéka. A jelenlegi mikrobiológiai szint sajnos sokszor messze elmarad a kívánatostól. Egyetlen gramm talajban milliárdnyi mikroorganizmusnak kellene lennie – ehelyett csak milliós számokról beszélhetünk – hangsúlyozta.

A szakember rámutatott: ez nemcsak a tápanyaghasznosulást gátolja, hanem a betegségek elszaporodását is elősegíti. A mikrobiológiai állapot javítása így nemcsak a termésátlag, hanem a növényvédelem szempontjából is kulcsfontosságú.

Nem méret kérdése, hanem szemléleté

Vajda Péter végül rámutatott: nem az számít, ki mekkora földet művel, vagy mekkora gépparkkal rendelkezik. A jövő nyertese az lesz, aki hajlandó gondolkodásmódot váltani és talajközpontú, okszerű gazdálkodásra áll át.

„Aki nem indul el ezen az úton, az le fog maradni" – figyelmeztetett. Tapasztalataik szerint már most is egyre több gazdaság kerül nehéz helyzetbe, miközben a jó gyakorlatot követők mérettől függetlenül eredményesen boldogulnak.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila